Na mesélek...
Alig vártam, hogy hazaérjek és végre meséljek. Mindig lábnap után jön rám a mesélhetnék, aztán mire hazaérek, elmúlik. De most nagyon van mit ...:)
A lábnap nekem mindig mumus volt. A lábam nagyon jól fejlődik, de brutál edzéseket végzek rá. Illetve végeztem, aztán egyszer kreatinnal felmentem guggolásban 80 kg-ig és ott elvágták... Egyszerűen annyira bepánikoltam, hogy nem tudok továbbmenni innen, hogy egyre jobban rágörcsöltem, egyre rosszabbul ment, aztán már le is szartam. Úgyis folyton aránytalanul vastag volt a lábam - gondoltam itt az ideje kicsit levékonyítani. És onnantól 60 kg fölé nem is nagyon mentem és nem is élveztem annyira az edzéseket. Itt a képen a levékonyított verzió tavaly tavaszról, verseny előtti napon:)
Aztán jött a balesetem dec 28-án. Utána úgy döntöttem, kicsit megreformálom a dolgokat és nagy ismétlésszámra térek át. 20-assal kezdtem, de azt halálosan untam, úgyhogy maradtam a 15-ös ismétlésszámnál. Jó sok sorozatban, kb. 5-ben. Azelőtt melegítés után 3 sorozat volt. Mondjuk sokat nem szarakodtam a fokozatossággal, volt 40kg, aztán 60 és 70. Most szépen elszüttyögtem 40,45,50,55,60 kg-val. Nagyjából ennyit bírt a vállam is, nem is nagyon mertem többet rárakni, mert rohadtul fájt és a rudat sem tudtam megfogni normálisan mert tökre feszült a vállam. Aztán valamikor vérszemet kaptam, mikor 65-be is olyan szépen belement a 15, hogy felraktam 70-re és beleguggoltam 8-at. Örültem neki, büszke voltam magamra...Egész jó volt. Ki is fáradtam rendesen. Aztán következő héten jött a Bordás Sanyi, pont mikor lábaztam és mögém állt. És nem engedte, hogy lerakjam. Először 8 ment bele, aztán leraktam. Elvileg kész voltam, de annyira idegesített, hogy azzal nyüstölt, hogy belement volna a 10 is, hogy még egy sorozatot bevállaltam. Belement a 10 és behisztiztem, leraktam. Belement volna 12 is... Na ettől megint agybajt kaptam:) Persze ilyenkor rögtön elhatározom, hogy na legközelebb... és akkor majd felrakom 80-ra és majd abba is meg persze minden menni fog mint a karikacsapás...
Aztán eljött a következő szerda és a régi jó érzés...
Á nem guggolok. nem menne, inkább lábtoló...
Annyira jól ment, hogy már majdnem az összes súlyt ráraktam. Ez gép amúgy, nem szabadsúlyos. 195 a max súly és 175-re raktam fel...nem is értettem, miért megy ilyen jól, nem mertem többet rárakni, hátha nem érzek valamit, amit kéne, és szakadás lesz a vége... De a lényeg, hogy a guggolást inkább mellőztem, hátha nem tudom ugyanazt megguggolni, mint múlt héten és akkor az egész hetem pocsékba megy és letargiába esek és köcsög leszek mindenkivel...
Aztán eljött a mai nap... Újra lábnap:)
Elmesélem, hogy telik ilyenkor a nap.
Reggel:
- fú ma akkorát lábazok hogy leszakad az ég is... Megeszem a kis reggeli 30 g zabocskát, fél doboz cottage-t egy tojást...
- beérek melóba... - fú ma akkorát lábazok, hogy pfffffff - együnk még egy kis szénhidrátot... Ma konkrétan 4x20 g zabocskát ettem 15 g fehérjével kb., meg kétszer ettem húst salival...
- délben jön az érdekes... Amikor már fáradok a melótól, kezd a szemem is jojózni... és egyre közeledik az edzés... hirtelen kezdem magam rosszul érezni. Hol melegem van, hol fázom.... szabályosan rosszul vagyok... mintha lázasodnék. - áááá lehet ma ki kéne hagyni...
- 4 körül: ááá ma csak valami kis lazát - ó ne bénázz már, egy héten egy lábnap, nem igaz, hogy nem bírod ki... - ááá úgyis szarul menne... - baszki de legalább próbáld meg. 1 óra. túl vagy rajta és kész... -ááá inkább hátazok...
- elindulok melóból bringával... útközben: fú érzem, hogy fárad a lábam - dehogy fárad, tökjól bemelegszik... ááá nem lehet így lábazni, éhes vagyok... - dehogy vagy éhes, megeszed a nitroxot és tele leszel erővel... - á ha foglalt a keret, inkább hátazok...
- felérek, sok edző ember, keret üres... na jó, akkor láb. essünk túl rajta. felrakom 40 kg-ra, melegítek, beleguggolok 10-et... á ez nem fog menni... érzem... aztán felrakom 50-re, 60-ra... és belemegy a 15 tök lazán. aztán elvágják a képet és a hangot. felrakom 70-re... felnézek a keret felső sarkába, azt nézem. Nem a lábam, mert attól kiakadok, hogy folyton össze-vissza állnak a lábfejeim... És belemegy a 12... persze én földigsegg technikával guggolok, nem pucsítgatok csak, ahogy az fitnessben szokáss... belemenne a 15 is, de inkább nem fárasztom magam... felrakom 75-re... remeg a lábam, pedig még csak pihenek... na gyerünk, essünk túl rajta.
- a rúd alá ál
lok. oké. nem sietünk. élvezd! élvezd, hogy megy, koncentrálj, feszítsd meg minden izmod. ráérünk... felfelé néz... nem gondol másra, csak a keret felső sarka és gyerünk! Belement 10... és igen, köszönöm! megvolt! innentől az én hetem ki van pipálva és minden rózsaszín:)
Jöhet a sétálós kitörés két db 14 kg-sal kint a teraszon. 4x30 lépés. Ez már megy, csak végig kell tolni. Ment ez már 20 kg-sal is, de akkor 3 sorozat. Most 4-et csinálok mert úgy vissza is hozom a súlyzót. Lustaság igazából... és mégis csak a lábam erősödik tőle:)
Aztán feszítő és vádli szuperszettben, majd hajlító és has szuperszettben.
Végeztem. Túl vagyok rajta...
No és akkor ezután hazatekerés...
Kíváncsi vagyok a jövő hét szerda hogyan fog telni:))
(a képek tavalyiak:)
